Na jó, túloztam :) Inkább a mosókonyhában vagy a fürdőszobában lehetnek a hőszivattyúk, szerényen megbújva a legújabb ruhaszárító gépek belsejében. A hőszivattyú technológia népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy már ezekben a háztartási gépekben is megjelentek, ráadásul ezek a szárítógépek energiatakarékosabbak és komfortosabbak is.
A hőszivattyúkról eddig a házak, lakások, intézmények fűtése kapcsán írtam főként, és nem is indokolatlanul. Ezzel a környezetbarát technológiával sokkal olcsóbban oldható meg az épületek melegen tartása, hiszen a hőszivattyúk a környezet hőjéből táplálkoznak. A külső levegőben, talajban vagy talajvízben levő hőenergia kinyerésével tulajdonképpen kimeríthetetlen, megújuló energiát hasznosítanak, és a legfejlettebb készülékek, mint például a Vaillant flexoTHERM vagy flexoCOMPACT akár A+++ energetikai besorolással is működtethetők. Természetes, hogy ilyen kiváló eredmények ismeretében terjedni kezdett ez a technológia azokon a további felhasználási területeken is, ahol a meleg levegőé a főszerep.
Hogy kerül a hőszivattyú a szárítógépbe?
Németországban és Svájcban már több mint 13 évvel ezelőtt megjelentek az első olyan szárítógépek, amelyek a hőszivattyúk működési elvét követték. Hogy ez milyen különbséget jelentett a korábbi gépekhez képest?
A hagyományos technológiával működő szárítógépek először felhevítik a külső levegőt, majd a szárító dobon átfújva ez a levegő felveszi a ruhák nedvességtartalmát. Ezt a nedves levegőt fújja a gép ki aztán a folyamat végén azon a szép vaskos csövön. A hőszivattyús elven működő szárítógép ezzel szemben a nedvességgel megtelt levegőt nem ereszti ki, hanem miután egy kondenzációs körben kivonta belőle a nedvességet, újra visszafújja a dobba. Így a már eleve melegebb belső levegő újra felfűtéséhez lényegesen kevesebb energiát kell felhasználnia.
(Illusztrációs kép: www.beko.co.uk)
Mennyivel takarékosabb a hőszivattyús technológia?
Beszéljenek a számok! A hagyományos kondenzációs szárítógépek 1 kiló ruha szárításához átlagosan 0,59 kWh villamosenergiát használnak fel, míg ugyanezt a hőszivattyús gépek 0,25 kWh áram felhasználásával képesek elérni, azaz kevesebb, mint a fele az energiafelhasználásuk. Igaz ugyanakkor, hogy a kondenzációs gépek átlagos 17 perces szárítási ideje helyett 22 perc körül szárítanak meg egy kiló ruhát a hőszivattyús gépek. Lehet, hogy az idő pénz, de a villany sincs ingyen, így inkább azzal végezzünk egy kis számítást!
Vegyünk egy 4 fős családot, akik egy hét alatt 15 kilónyi szennyes ruhát termelnek! Ez a család a hagyományos szárítógéppel havi 1.200 Ft fölötti összeget költ a ruhaszárításra, míg ha ugyanezt hőszivattyús készülékkel oldja meg, akkor kicsit több mint 500 forintból megússza a szárítás villanyszámláját. Ennyi a különbség 2018-ban.
Ha még többet szeretnél tudni a hőszivattyúkról, akkor ajánlom korábbi cikkeimet:
Amit a hőszivattyúkról tudni kell I. - a működésük
Amit a hőszivattyúkról tudni kell II. - hol használható?
Amit a hőszivattyúkról tudni kell III - típusok
