Bár 2012 óta szerencsére folyamatosan csökken a szén-monoxid mérgezések halálos áldozatainak száma, még mindig évente majdnem egy tucatnyi végzetes mérgezés történik Magyarországon, nem is beszélve a szerencsésebb kimenetelű esetekről. Ha ismered a szén-monoxid tulajdonságait, a veszélyforrásokat és a mérgezés tüneteit, jó eséllyel elkerülheted a mérgezést. Ebben próbálok segíteni a mostani bejegyzéssel.
A szén-monoxid tulajdonságai
A szén-monoxid veszélyes mérgező gáz, amely színtelen és szagtalan is, így az ember számára érzékelhetetlen. Épp ebben rejlik veszélye: csak műszerekkel érzékelhető, vagy ha már a mérgezés első tünetei jelentkeznek rajtunk.
A szén-monoxidot (CO) gyakran összekeverik a szén-dioxiddal (CO2), hiszen mindkettő hasonló felépítésű, színtelen, szagtalan mérgező gáz. Csakhogy a szén-dioxid fajlagos súlya nagyobb a levegőnél, ezért a helyiségek (például borospincék) alján halmozódik fel, majd fokozatosan kiszorítja onnan a levegőt. Épp ezért a CO2 jelenlétét a jól ismert gyertya-teszttel (a helyiség padlójára helyezett gyertya ha elalszik, nincs elég oxigén az égéséhez, azaz fennáll a CO2 mérgezés veszélye) ki lehet mutatni, a CO jelenlétét azonban nem. A szén-monoxid ugyanis keveredik a helyiségek levegőjével, és bár eredendően felfelé száll, mégsem csak a helyiség felső részeiben jelenik meg először.
A veszélyforrások
A szén-monoxid a tökéletlen égés mellékterméke, ezért mindenhol előfordulhat, ahol égés, égetés történik. A szén-monoxid épp ezért nem a gázkészülékek elterjedésével jelent meg veszélyforrásként az életünkben. Ugyanúgy keletkezhet olajtüzeléskor, szénnel történő fűtésnél, gázzal történő főzéskor vagy akár az autó robbanómotorjának melléktermékeként is. Ha nem megfelelő a szellőzés, a tökéletes égéshez nincs elegendő oxigén, vagy az égéstermék (füst) elvezetéséről nem gondoskodtunk megfelelőképpen, akkor veszélyben lehetünk. Napjainkban a legtöbb végzetes kimenetelű mérgezés a fürdőszobákban történik a vízmelegítők nem megfelelő működése miatt, illetve a hálószobákban éjszaka, mert alvás közben nem érzékeljük a mérgezés első, enyhébb tüneteit.
A mérgezés és annak tünetei
A szervezetünkbe kerülő szén-monoxid végső soron fulladást okoz, azáltal, hogy csökkenti a vér oxigénszállító képességét, megköti az oxigén szállításáért felelős hemoglobint. A fulladást megelőzően már jelentkeznek az enyhébb tüneteket, ezért fontos ezeket ismernünk:
- erősödő fejfájás
- émelygés
- szédülés
- levertség, fáradtság
Mivel ezek a tünetek könnyen összetéveszthetőek más betegségek, például a télen általános nátha, influenza első tüneteivel, érdemes tudni, hogyan különböztethetjük meg őket egymástól.
- Ha a helyiségben más is hasonló tünetekre panaszkodik, akkor fennáll a CO mérgezés veszélye.
- Ha a friss levegőn, a helyiséget elhagyva hirtelen enyhülnek a tüneteink, szintén gyanakodjunk szén-monoxid mérgezésre!
Hogyan előzhető meg?
Mivel a CO a tökéletlen égéskor keletkezik, az alábbiak betartásával jelentősen csökkenthetjük a mérgezés veszélyét:
- fűtő- és vízmelegítő berendezéseinket rendszeresen tartassuk karban szakemberekkel.
- gázkészülékek esetén részítsük előnyben a zárt égésterű készülékeket
- a kéményeket tartsuk tisztán és épen
- a vízmelegítős fürdőszobák szellőztetéséről folyamatosan gondoskodjunk, még zuhanyzás közben is
- kémény nélküli tüzelő/fűtő berendezéseket csak jól szellőztetett helyiségben használjunk
- hordozható grillezőt, benzines kempingfőzőt, gázolajjal működő szerszámokat, gépeket ne használjunk zárt térben
- ne járassuk az autó motorját zárt garázsban
- zárt térben ne égessünk szenet
- helyezzünk el a lakótérben szén-monoxid érzékelő riasztó berendezéseket
A CO-riasztók kiválasztásáról és elhelyézéséről egy következő bejegyzésemben részletesen is írok majd.