Hogyan állítsuk be a kazán vízhőfokot?
2015. október 29. írta: Fűtőmester Attila

Hogyan állítsuk be a kazán vízhőfokot?

Sokak számára kérdés lehet, hogy hány fokra érdemes, illetve javasolt a fűtési vízhőfokot beállítani, valamint a kazánokon a melegvíz-hőmérsékletet hogyan és milyen értékkel kell beállítani. Mostani cikkünkben ezzel kapcsolatban szeretnék némi segítséget, áttekintést nyújtani.


Általánosságban elmondható, hogy a fűtővíz hőfoka esetén nincs egyetlen, minden esetben alkalmazható megoldás vagy konkrét szám, hiszen az, hogy a rendszert milyen értékekkel működtetjük, rengeteg tényező együttesétől függ. Ide tartoznak az előzetes méretezési adatok, a külső hőmérséklet, a használó (tehát a lakásban lakó[k]) által preferált hőmérséklet, és az is, hogy az adott készülék milyen teljesítményen működik, mire van beállítva. A Vaillant termékei esetében például a gyári beállítás 73 fok, ami azt jelenti, hogy a készülék alapesetben 73 celsius fokosra fűti fel a radiátorokban keringő vizet. Nem feltétlenül kell azonban a maximális gyári értékeket meghagyni: minden esetben érdemes a saját tapasztalatokra hagyatkozni. Ha nem fázunk, nyugodtan állíthatjuk kisebbre, kevesebbre is a rendszerben keringő víz hőfokát, illetve saját magunk is megadhatunk egy maximális értéket. Ha új készülékünk van, adjunk néhány hetet annak, hogy kitapasztaljuk, hogyan a legkényelmesebb a működése.

Még egyszer kiemelném tehát, hogy nincs egy bombabiztos válasz a kérdésben, hiszen mindannyiunknak más a hőérzete, máshogy érzi jól magát. Minden esetben jó megoldás azonban az időjáráskövető szabályozó (termosztát) alkalmazása, amelynek a működésével a hőmérsékletérték folyamatosan változik a kinti időjárás függvényében.

vaillant_vizhofok.jpg
A használati melegvíz esetében némileg egyszerűbb a helyzet, ugyanis az általános gyakorlat azt mutatja, hogy a víz hőmérsékletét 50-55 C° közé a legelőnyösebb beállítani. Természetesen az energiatakarékossági szempontok mellett ebben a kérdésben is sok múlik a fogyasztók, használók egyéni igényein.

A bejegyzés trackback címe:

https://kazanhaz.blog.hu/api/trackback/id/tr408033746

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

János Bereczk 2018.04.18. 14:39:30

A szén egy kiváló fűtőanyag, mégsem ezzel FŰTÜNK! A szén, egy energia hordozó, amiből izzás során, az átkozott CO szabadul fel, ami mérgező gáz, de kiváló fűtőértékkel rendelkezik, nehezen gyullad, viszont robban, ha felgyülemlik! Segítségül kell egy még vadabb anyag, a durranógáz, azaz a
hidrogén! Hogyan tehetünk szert ezekre az anyagokra? Igazán egyszerűen!
A kazánba (ami nem biztos, hogy alkalmas!!!) rakjunk annyi szenet, lehetőleg lignit brikettet, ami belefér, locsoljuk meg vízzel, ha száraz helyen tároltuk és felülről gyújtsuk meg. ezután már mi szabályozhatjuk, a primer (alsó) és a szekunder (felső) huzatszabályozókkal, mm-es mozgatással!!!!
Automatikus szabályozásra semmi szükség, túl durva!
Nézzük, hogyan működik! A szén, a víztől elvett és a huzatból kapott (alsó)
oxigén segítségével izzik, ezzel a tiszta égéssel fejleszti a gázokat, CO-H-t.
Mivel a két gáz, az izzó szénben oxigén nélkül nem tud égni, az izzás fölé érve, a felső szellőzőn kapott oxigéntől lángra kap, a hidrogén jó gyulladása, biztosítja az energiát a szén gyulladásához, ami egy másik tiszta égéssel, gyors-égéssel, kék tiszta lánggal ég el, széndioxiddá, CO2- vé! Ez a tiszta fűtőenergia!!!! Sajnos a kazánok kémény kivezetése felül van,
így ez az energia gyorsan távozik, nem tudja leadni a hőjét, ami a kéményt fogja fűteni! A kémény kivezetését, lejjebb kell tenni, hogy a fölötte kialakuló térben, a magasabb hőfok kialakuljon, a CO2 és a N(nitrogén)
csatája eredményeként, a magasabb hő létrejöhessen, majd a kazán falán lehűlve, felmelegítse a fűtővizet, aztán hidegen távozzon a kéményen.
Mivel a kazán része a kéménynek, a benne lévő hő segítségével, az elhasznált gázokat kitolja, tehát a ventilátorok feleslegesek!!! Meg persze, a kémények kürtője sem legyen nagyobb 14x14-esnél, mert se füst, se korom nem távozik, nem csapódik ki, a víz, a hamuban kondenzálódik!!!!!

Amikor szénről beszélünk, a fát is és hasonló agrár fűtőanyagot is ide kell sorolnunk, bár a két energiahordozót, mint gázt tudjuk hasznosítani, a fához még több kitételt kell megvalósítanunk!
Ezek az anyagok primer levegővel, kevésbé korlátozhatók, a nagy mennyiségű gáz elégetése, 300°C feletti hőmérsékleten, forró levegő hozzáadásával lehetséges. A korlátozás, mennyiségi szabályozással, állandó felügyelettel lehetséges, vagy akkora hőtároló kapacitással, hogy a tűz energiája leköthető legyen, persze veszteséggel, úgy mint hő és anyagi!
A megfelelő kazán itt is elkerülhetetlen, meg néhány módosítás a megszokottakhoz képest!
A kazán, csak egy alsó ajtóval rendelkezzen, huzatszabályozóval. A fa és a hamu, itt rakható és szedhető ki. Az elsődleges égés itt jön létre, majd láng
formájában megy egy szinttel feljebb, ahol elgázosodik, forró levegő hatására, amit a felső térben 1000°C felett éget el, még melegebb levegő hatására, amit a felső térbe vezetett szekunder csőben hoz létre, majd sok fúvókán keresztül keveri a gázhoz. A magas hőmérséklet miatt, növelt víztérre, puffertartályra van szükség, egyrészt veszteségesen meleg tárolására, másrészt a magas kazánhőfok visszaszorítására, úgy hogy a visszatérő vizet nem a kazán aljára, hanem tetejére vezetjük vissza, ugyancsak a pufferét is, szelepen keresztül, amit automatizálhatunk.
Ezzel a visszahűtést veszteség nélkül kiküszöbölhetjük!!!!
Sajnos, magával a gondokkal megjelenik az elektronika, amely tovább bonyolítja a rendszert, csak kitűnő, hibamentes fűtés automatizálható!!!

Megemlítem még a gáz kazánt, ennek szabályozását, a szobatermosztát
végzi, bármilyen furmányos termosztátok készülnek, a rendszer felfűt, majd lehűl, egy nap akár 24-szer, nem gazdaságos és a hőérzetnek sem felel meg. Kettős kéménynél, hosszabb szünet után elfagyhat, vagy a ködöt
fűti, az eresz alatti megoldás már jobb! Kondenzációs kazán felfűti a vizet, majd ideális körülmények között lecsapatja, de ezt már a szenes is tudta,
meg hát a hidrogén hasznosítása a fontosabb!!!

Szalma fűtés: Csak nagyobb létesítmények, melegház, üzem csarnok
fűtésére alkalmas, nagy méretű kazánnal! Házakhoz nem célszerű, az égés feltételei, a fáéval azonosak, a nagy mennyiségű, felszabaduló gázhoz sok fogyasztó kell!

Energiával takarékoskodni nem lehet, ha megtermeltük használjuk fel, mert ellenségünké válik, vagy hagyjuk a hordozóban!!!

Ide kívánkozik még a motorokban zajló égés, amit én zárt kazánnak nevezek, mert utólagos szabályozásra nincs (?) lehetőség!
Kivéve a forgódugattyús motort, aminél kétféle energia lekötés alkalmazható, a túlfutás elkerülésére!!!!

János Bereczk 2018.04.19. 08:36:57

Talán a kazánokról még néhány szót, megéri ejteni. Ma már nem az a gond, hogy hogyan fűtsön, hanem az, hogy ne robbanjon fel, ezért elmésen a belső falakat, 6mm-es lemezből készítik, nem ismervén azt, hogy minél jobban
fojtjuk a gázt, annál nagyobbat szól, nem véletlen, hogy a házat is összedönti! Bár kiagyaltak már biztonsági berendezéseket, nem igen oldották meg a feladatukat.
A kérdés persze az, hogy gőz, vagy gáz robbanásról van szó?
A gőz, a kazánban keletkezik, így sokan úgy képzelik, leggyorsabban a kazán tetején elhelyezett szelep megoldja a problémát. NEM, ezt a rendszer felső pontján, csökkenthetjük hatásosan, leginkább nyitott tágulási edényben. Ha a rendszerünk zárt, akkor is célszerű közbeiktatni egy edényt, ahol a gőz elválik a víztől, mert a légnemű anyag könnyebben
távozik, mint a folyadék! Ha 100%-os biztonságot akarunk, nagyméretű,
roncsolódó megoldás jelenti a biztonságot!
A gázrobbanás, ami a tűztérben keletkezik, lényegesen veszélyesebb. Általában az ok, a rossz begyújtás, elégtelen hő bevitele esetén, a szén már
gázosodik, de nem ég, csak füstöl. ha ezt azonnal fel tudjuk gyújtani, a
kazán kivág, de ha a keletkezés pillanatában nem vagyunk ott, jobb ha el sem kezdjük megelőzni a bajt, bízzuk a továbbiakat a biztonsági berendezésekre, ha van egyáltalán ilyen!!!!
A kazán ajtókat, olyan zárakkal szerelik, amik maguktól nem oldódnak, pedig ha visszagondolunk a régi kályhákra, súlyzár biztosította a nyitást, hogy megóvja a kályhát a felrobbanástól! Most a kazánok nagy belső felülettel rendelkeznek, nem kétséges, a robbanó erő ezekre fog hatni, talán ha az ajtók felszakadása segít valamit. Nagyobb robbanásnál,
roncsolódásra kell számítani, célszerűen ez az erő felfelé távozzon, hogy a kazánt ne a szomszéd ház tetejéről kelljen leszedni! Ez akár úgy is megoldható lenne, ha felnyílása, elengedné a nyomást! A gáz robbanása rendkívül gyors!!!!
Sok gondot okoz, a tágulási tartály elfagyása! Ha a felső pontból visszafordítjuk, egy műanyag edénybe, bugyborékolással jelzi a rendszerben levegő, vagy gőz van, a kazán felett nem fagy el!

Az egy-két szavas fórumok, nem adnak teljes körű támogatást azoknak, akik ma kezdik a fűtést, egy kis pneumatika, hidraulika, mechanika, kémia,
fizika, biológia ismerettel megoldható, de játszani ezekkel nem szabad!!!!

Egy dolgot leírok, ami játék, sok helyen sport: Kötélhúzás! Az egyik csapat
gyengébb, fél a vereségtől. Guggoljatok le, nem bírnak elhúzni. Meghallotta az ellenfél, leguggoltak győztek! A döntőben ismét egymás ellen harcolnak, az elkeseredettségük még nagyobb. Betartották a tanácsomat, győztek! Csupán a kötelet kellett megengedni, amikor leguggolnak, mind hanyatt estek!!!!! Gondolkozzunk, ne adjuk fel!!!!